Tánciskola - Monikával!
Csábítás keleti módra, hastánccal
A hastánc, vagy orientális (tradicionális) tánc az elmúlt években Magyarországon is igazán divatos lett.
Egyre többen vállalkoznak arra, hogy megtanulják ezt az igazán nőies, csábító táncot.
A titok a csípő-kar-mell mozgásban (is) rejlik
A hastánc az európai táncokkal ellentétben a belső izmok mozgatásából áll.
Épp ezért egyáltalán nem könnyű megtanulni.
A hangsúly a csípőtájékon van, a tánc jellegét a hullámzó, érzéki csípő( és egyéb) mozdulatok adják, az energikus, hirtelen és pontos csípőlökések és -ejtések, a rázások és rezegtetések.
Az érzelmeket, a tánc lelkét a finom kézmozdulatok mesélik el.
A tánc attól lesz igazán nehéz, hogy minden külön-külön mozog: a csípő, a derék, a mell, a váll, fej, illetve ezek mozgását kell megfelelően összehangolni.
A lírai, ritmusos zenére ráhangolódva a jó hastánc szenvedélyes, de határozott összképet ad.
Ahhoz, hogy valaki igazán jó hastáncos legyen, sokat kell gyakorolnia.
Hogy miért egyre népszerűbb a hastánc?
Sokan már unják a fitnesz- vagy aerobik órákat, és valami mást, egzotikusat keresnek.
A tánc, a hiedelemmel ellentétben: bár nem fogyaszt,
DE; nyújtja és erősíti a has és a hát izmait, fokozza a vérkeringést, állandó jó kondícióban tart erős leterhelés nélkül, ülő foglalkozású nőknek kifejezetten ajánlott.
Tartást ad, kecsessé teszi a mozgást, és harmóniát hoz.
A hastánc születése
A hastánc több ezer évvel ezelőtt Észak-Afrika és Egyiptom környékén keletkezett, hamar elterjedt többi arab országban, és igen későn került át Európába és a tengerentúlra.
Eredetileg nem színpadi tánc volt, hanem a török, arab, egyiptomi asszonyok egymás között táncoltak, egymást tanították a táncra.
Ennek az emlékét őrzi az a marokkói és algériai tradíció,hogy a házasság előtt az anyós előtt kell a leendő feleségnek a tánctudását bizonyítania.
A hastánc eredetileg termékenységi tánc volt: a szülő nőt körbevették a törzs nőtagjai, és ismétlődő hasmozdulatokat végezve táncoltak körülötte, ezzel mutatva, hogy milyen mozgásokat végezzen szülés közben.
Bizonyos vonásaiban a hastánc a mai napig kapcsolódik a termékenység gondolatához:
Egyiptomban és Törökország egyes területein ma sem képzelhető el esküvő hastánc nélkül, és szokássá vált az is, hogy fényképet készítenek, amelyen a fiatal pár a táncosnő hasára teszi a kezét, ezzel szimbolizálva vágyukat, hogy a kapcsolat termékeny legyen.
Hogy lett a keleti táncból hastánc?
A hastánc elnevezés tulajdonképpen egy félreértésből jött, eredetileg orientális, keleti táncnak hívták, illetve ma is hívják sokan.
A franciák, amikor elsőként találkoztak vele Egyiptomban a 19. században, az európai táncoktól eltérő mozgások miatt danse du ventre, hastánc névre keresztelték.
Napóleont és katonáit teljesen elvarázsolták az egzotikus táncosnők, akik az európaiak számára szokatlan stílusban táncoltak, első pillantásra úgy tűnt, mintha csak a hasuk mozogna.
Pedig ebben táncban a csípőmozgás az alap, és az egész test mozog, beleértve a különleges fej-, váll- és mellmozdulatokat, amelyeket lágy karmozdulatok kísérnek.
A görögöknél ugyanezt cifte tellinek, a törököknél rakassénak és az egyiptomiaknál raksz sarkinak nevezik.
Amikor Amerikába is eljutott e tánc, a francia danse du ventre nevet tükörfordítással belly dance-nek kezdték nevezni.
Az érdekes az egészben az, hogy Egyiptomban, ahonnan a tánc ered, a szigorú vallási előírások miatt nem is látszhat ki a táncosnők hasa, így ott a hastáncot a has felfedése nélkül járják mind a mi napig.
A hastánc igazi szenzációnak számított a 1893-as a chicagói világkiállításon, ahol szíriai táncosok mutatták be.
A szecesszió idején egyre gyakrabban jelent meg európai tánciskolákban is, és ekkor alakult ki a mai napig népszerű kabaréstílus, azaz revüstílus is.
A 20-as években Kairóban, Algírban és Bejrútban nyílt először éjszakai mulatóhely, ahol szíriai, egyiptomi, libanoni hastáncosnők léptek fel.
A mai hastánc
Manapság a hastánciskolákban a raks sarqi (a Kelet tánca) nyugati, revü-elemekkel gazdagított változatát tanítják leginkább
A hastáncot bárki megtanulhatja, csak egy kis ritmusérzék kell hozzá, és persze az is fejleszthető.
A lágy és nőies mozdulatok nemcsak esztétikusak, hanem a feszültségeket is fellazítják, erősítik az öntudatot, és az egész testet fitten tartják.
A hastánctól egy dolgot nem érdemes várni, nem fogyaszt, esetleg egy kicsit deréktájékon.
De hastánchoz nem is árt egy kis hastáji súlytöbblet.
A hastánc eszközei a fátyol, az ujjcintányér, a bot, kard, a gyertya, esetleg kígyó, bokacsörgő, a rázóövek-és kendők.
A leggyakoribb kiegészítő a fátyol, mely titokzatossá, még kecsesebbé teszi a táncot.
A hastánc elemei megtalálhatók a néptáncokban is, a törzsi hastáncot főleg csoportosan táncolják, kiegészítésül kardot, botot használnak.
Megkülönböztetünk tehát két nagy csoportot, a raks sharki és a tradicionális hastáncosok csoportját.
Különbségük szembetűnően öltözékükben látszik, valamint mozgás stílusukban vehető észre.
A raks sharki egyes változatát nevezik másnéven show táncnak is.
Ezt táncolják (sajnos!!) bárokban, szórakozóhelyeken, és többnyire egyedül.
A tradicionális táncot kedvelők főként csoportosan lépnek fel, bárokban való megjelenésük nem jellemző.
Hagyományosabb szellemben táncolnak, ruhájuk sokkal diszkrétebb, hagyományosabb.
/Monika: a történelmi - történeti áttekintés forrásai; internet, és saját elméletek, gondolatok, és tudás alapján./